Gyökeresen átalakul ősztől a Bajnokok Ligája

Új formátumban rendezik meg idén ősztől az UEFA Bajnokok Ligáját, vagyis a klubok legnagyobb kaliberű európai kupasorozatát. Ez persze önmagában nem újdonság, jó ideje lehetett már tudni, hogy nagy változások jönnek, most viszont az Európai Labdarúgó-szövetség is részletezte, mire lehet számítani, milyen újdonságok jönnek, és mely elemek maradnak változatlanul.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

Mi is az a Bajnokok Ligája?

Az első számú európai sorozat 1955-ben Bajnokcsapatok Európa-kupája (BEK) néven indult, és az 1992-1993-as idénytől hívják Bajnokok Ligájának. Akkor a többfordulós selejtezők és a két egyenes kieséses kör után egy mindössze nyolccsapatos csoportkör mezőnye alakult ki, a két négyesből aztán az első helyezettek jutottak a döntőbe. Egy évre rá a csoportokból már két-két gárda lépett tovább, így elődöntők is megelőzték a finálét.

forrás: Christian Liewig / TempSport / Corbis / Getty Images

Az első kiírást a francia Olympique Marseille nyerte meg

1994-1995-től nagyobb módosítás következett, a selejtezőket immár négy csoportból álló főtábla követte, ahonnan negyeddöntő-elődöntő-döntő volt a csapatok útja. Legközelebb 1997-1998-ban bővítettek, ekkortól hat kvartettben folyt a főtáblás küzdelem, 1999-2000-től pedig két csoportkört kellett letudniuk a futballistáknak. Noha a selejtezők rendszere még igen sokszor változott, a főtáblán a jelenlegi rendszer 2004-2005 óta lényegében állandó: nyolc csoport, ezekből az első kettő megy tovább a nyolcaddöntőbe, a harmadik az Európa-ligában (korábban az UEFA-kupában) folytathatja. Innentől pedig oda-visszavágós út visz az egymeccses döntőig.

Mi következik most?

Az új formátumot az UEFA az európai labdarúgás főbb szereplőivel konzultálva alakította ki. Szakítanak a jelenlegi főtáblával, vagyis a nyolc csoportba sorolt 32 csapat szisztémájával. A 2024-2025-ös idénytől, tehát már idén ősztől 36 csapatos lesz a főtábla, de nem csoportkörként, hanem ligarendszerben működik majd. Ebben a fordulóban minden klub összesen nyolc mérkőzést játszik, méghozzá nyolc különböző ellenféllel szemben. Négyet hazai pályán, négyet idegenben. Az ellenfeleket kalapos rendszerben sorsolják össze.

forrás: Richard Sellers / Sportsphoto / Allstar / Getty Images

Az egyik legemlékezetesebb döntő a 2005-ös volt: a Liverpool 0-3-ról állt fel az AC Milan ellen, és végül büntetőkkel győzött

Ennek a körnek a végén az első nyolc helyezett továbbjut a nyolcaddöntőbe, a következő tizenhat gárda pedig rájátszásban dönt a további nyolc hely betöltéséről. Ezt követően már a mostanival azonos lesz a lebonyolítás, azaz oda-visszavágós párharcokkal, egyenes kieséses módon mennek egészen a döntőig, ahol egyetlen összecsapás dönt a végső győztes kilétéről.

De hogyan lehet bejutni az új főtáblára?

Itt ugye a mostaninál több hely áll rendelkezésre, 32 helyett 36. A kvalifikáció továbbra is nyílt – ezt azért fontos megjegyezni, mert nem egy Szuperliga-szerű meghívásos vagy állandó résztvevős megvalósításban gondolkodik az UEFA. Tehát a jövőben is az előző évi bajnoki helyezés, valamint az adott ország koefficiense dönt arról, hogy mely csapatok jutnak be egyenes ágon.

A négy plusz helyből egyet kap az aktuális UEFA-ranglista ötödik helyén álló ország bajnokságának harmadik helyezettje. A selejtezők bajnoki ágáról eggyel több győztes jut be, és egy-egy helyet biztosítanak az előző kupaszezonban legjobban teljesítő nemzeteknek is.

Mikor lesznek a meccsek?

Nemcsak a BL, hanem az Európa-liga és a Konferencia-liga rendszere is ugyanerre a sémára változik (de utóbbiban nem nyolc, hanem hat találkozó vár a főtáblásokra). A BL és az El mérkőzéseit szeptember és január, a Kl-ét szeptember és december közt tudják le – mármint persze a ligarendszerű főtábláét, és ezután jöhet az egyenes kiesés. Minden sorozatnak lesz egy-egy exkluzív hete is, vagyis olyankor a másik két szériában nem rendeznek meccseket. Ezeken a heteken BL-meccsek kedden, szerdán és csütörtökön, El-találkozók szerdán és csütörtökön, míg Kl-összecsapások csütörtökön lesznek. A sztenderd heteken pedig változatlanul a kedd-szerda lesz a BL, a csütörtök az El és Kl meccsnapja. Az utolsó fordulóban minden találkozón azonos kezdési időpontban indul útjára a labda.

forrás: Tony Marshall / EMPICS / Getty Images

A Ferencváros volt az első magyar csapat, amelyik bejutott a BL-főtáblára, méghozzá 1995/96-ban. Utána nagyon hosszú szünet következett, a Debreceni VSC 2009/10-ben ismételte ezt meg

Miért jó ez nekünk?

Első olvasatra bonyolultnak tűnik a dolog, de idővel hozzá lehet majd szokni. A döntéstől azt remélik, hogy a ligarendszer és az ott történő kalapos sorsolás miatt kiegyenlítettebbek lesznek az erőviszonyok, vagyis korábbi fázisban láthatunk majd igazi nagy csapatokat egymás ellen, valamint a kicsiknek is több esélyük lehet eljutni egy későbbi szakaszba. Tehát minden együttes főként a saját szintjéhez hasonlókkal csaphat össze a főtáblán. Ráadásul minden egyes forduló számít, még az utolsó körben is nagy változások lehetnek.