Öt stressznyelv létezik: a tiéd vajon melyik?

Elég régóta van már a köztudatban a szeretetnyelv kifejezés: 1992-ben alkotta meg Gary Chapman. Röviden összefoglalva azt a módot takarja, amely segítségével egy-egy ember képes megélni vagy kimutatni a szeretetét. Öt típusa közé tartozik a testi érintés, a szóbeli dicséret, a minőségi idő, az ajándékozás, valamint a szívességek. De ha már létezik olyan, hogy szeretetnyelv, hogyhogy nincs például stressznyelv? Valójában van, legalábbis Chantal Donnelly terapeuta, stresszkutató már megalkotta ezt a koncepciót.

Noha nem hivatalos, a mentális egészséggel kapcsolatban használatos szakmai kifejezésről van szó, de a szakemberek által meghatározott öt kategóriát vizsgálva elősegíti önmagunk megismerését, valamint a stresszkezelést. Íme, az öt stressznyelv:

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

• Összeomló: stresszhelyzetben lefagy, szinte megbénul, reménytelennek és tehetetlennek érzi magát.
• Felrobbanó: reakciói túlzóak lehetnek, ingerlékennyé, frusztrálttá, dühössé válhat, de az is előfordul, hogy simán csak otthagyja a helyzetet, amivel nem tud mit kezdeni.
• Megjavító: a figyelj és barátkozz elvét követi, próbál békíteni, de akár anyáskodónak is tűnhet.
• Kábító: egyfajta menekülés a stratégiája, ha stresszes szituációban találja magát. Akár az alkoholhoz, akár a kábítószerekhez, esetleg a szerencsejátékhoz fordul, vagy éppen túldolgozza vagy túledzi magát.
• Tagadó: mérgező pozitivitással vág vissza stresszhelyzetben, ezzel viszont elkerüli a valóságot. Ez a fajta viselkedés sem kimondottan jótékony.

Míg az első három a szakértők szerint inkább biológiai hátterű, utóbbi kettő már afféle stratégia, tehát nem belülről jövő, hanem részben tanult vagy szándékos magatartásforma. És az sem kizárt, hogy egy ember több kategóriába is be tudja magát sorolni, hiszen máshogyan kezeli a stresszt, ha annak forrása például családtag, esetleg munkatárs vagy a főnöke.

A stressznyelvünk ismerete sokat segíthet a feszültséggel járó helyzetek megoldásában, a szituációk kezelésében. Hiszen ha tudjuk, általában hogyan szoktunk reagálni, nagyobb eséllyel leszünk képesek kontrollálni, és higgadtabb reakciót tanúsítani.